Ezekben a hetekben-hónapokban Európa-szerte a kelet-közép-európai kommunista diktatúrák 20 évvel ezelőtti legyőzésére emlékeznek. Ünnepségek és konferenciák, kiállítások és filmek idézik fel annak a rengeteg embernek a polgári bátorságát, akik békés tiltakozásukkal nem csak a diktatúrákat győzték le, hanem az európai és a német megosztottság lezárásának, a demokráciának a feltételeit is megteremtették. Ennek a megosztottságnak és a Kelet-Közép-Európában több mint négy évtizedig tartó kommunista uralomnak a kezdetét a második világháború jelentette. Így szégyennel és gyásszal emlékezünk a 70 év előtti szeptember elsejére, amikor a nemzetiszocialista Németország lerohanta Lengyelországot. Nyolc nappal azelőtt kötötte meg Németország és a Szovjetunió az áldatlan emlékű "Hitler-Sztálin-paktumot”, amellyel a két totalitárius diktatúra felosztotta egymás között a Baltikumot és Lengyelországot, Finnországot és Romániát.
Lengyelországnak Németország és a Szovjetunió általi megtámadásával 1939 szeptemberében egy példátlan hódító- és megsemmisítő hadjárat kezdődött. Ezzel a háborúval Németország mérhetetlen szenvedést okozott szomszédainak egész Európában, főként Lengyelországban és végső soron a Szovjetunióban is.
Miután Európa és Németország felszabadult a nemzetiszocializmus alól, az emberek minden európai országban békés és demokratikus jövőt reméltek. Ám ebben a reményben sokan keserűen csalatkoztak. A háború és a náci uralom alatt meggyengült közép-kelet-európai államokban és Németország egy részén a Szovjetunió új diktatórikus rendszereket honosított meg – végzetes következményekkel a társadalom, a gazdaság, a kultúra és annak a rengeteg embernek a szempontjából, akiket politikai ellenségként üldöztek, vagy akik az életükkel fizettek azért, mert útjában álltak a hatalom birtokosainak. Így a németek nem csak az európai zsidók megsemmisítéséért, a romák, a homoszexuálisok, a fogyatékosok, az aszociális elemként megbélyegzettek és a politikailag másként gondolkodók üldöztetéseiért és meggyilkolásáért valamint a háború áldozatává vált milliókért viseltetnek súlyos felelősséggel. Fájdalmasan tudatában vagyunk annak is, hogy a Németország által elindított második világháború nélkül nem lettek volna kommunista diktatúrák Kelet-Közép-Európában, és nem lett volna megosztott sem a kontinens, sem Németország.
Ha mi most, 2009-ben visszatekintünk Európa és Németország 20. századi történelmére, ezt a nemzetiszocialista veszedelem tudatában tesszük, és örülünk annak, hogy ma Németország a népek európai családjának egyenrangú és megbecsült tagja.
Egyben hálával és tisztelettel gondolunk azokra az emberekre, akiknek az 1945 óta eltelt négy évtizedben - néha személyes biztonságukat is kockára téve - újra és újra volt elég bátorságuk ahhoz, hogy szembeszálljanak a kommunista diktátorokkal, hogy fellépjenek a szabadság és a demokrácia érdekében. Nem kevesen az életükkel fizettek ezért a bátorságért. A felkelések és szabadságmozgalmak az NDK-ban, Magyarországon, Csehszlovákiában, újra és újra Lengyelországban évtizedekig éltették az emberek reményét a szabadságra és a demokráciára.
Nem fogjuk elfelejteni, hogy mindenekelőtt a lengyelek voltak azok, akik saját szabadságuk, és a mi szabadságunk érdekében az első rést ütötték a kommunista hatalmi rendszeren. Köszönjük egyben a Charta 77 híveinek a bátorítást ahhoz, hogy igazságban éljünk. Emlékezünk azokra is, akik Magyarországon szabaddá tették az utat a demokrácia felé, és 1989 nyarán megnyitották a Vasfüggönyt. Szovjet disszidensek már jóval a glasznoszty és a peresztrojka előtt is felléptek az emberi jogok védelmében. És végül – de nem utolsó sorban – köszönjük azoknak a nyugati embereknek is, akik soha nem törődtek bele a Vasfüggöny és a kommunista diktatúrák létébe, akik követelték az emberi jogok tiszteletben tartását és támogatták a rezsimekkel szembeszálló ellenzéket.
Békés forradalmukkal Kelet-Közép-Európa népei visszanyerték öt évtizede elvesztett szabadságukat, állami függetlenségüket és önrendelkezésüket. Ezek a forradalmak jelentették az európai és a német megosztottságon való túllépés döntő előfeltételét. Amikor az SED diktatúrájának legyőzése után a német egység útjára léptünk, drága ajándék volt számunkra európai szomszédaink bizalma. A békés forradalmak következményeként minden német – történelme során először - szabadságban és demokráciában, jólétben, elismert határok között, a szomszédaival kölcsönös megbecsülésben és barátságban élhet.
Ahogy 1939, úgy 1989 is – bár ellenkező módon – de Európa sorsfordító éve lett. A szabad és demokratikus Európának tudatban kell lennie saját történelmének. Emlékezni kell a kommunista érára és annak legyőzésére. Az első lépés megtörtént: az Európai Parlament áprilisban először ismerte el azt a felelősséget. Ezen az úton kell tovább haladni: Európának aktív, felelősségének tudatában lévő emlékezet-kultúrára van szüksége, amely a felnövekvő nemzedékekben kialakítja az újra feltámadó tekintélyelvű és diktatórikus törekvések érzékelésének és az ellenük való fellépésnek a képességét
augusztus 23-i nyilatkozat
Marianne Birthler, Bundesbeauftragte für die Stasi-Unterlagen (BStU) (Berlin), Dr. h.c. Joachim Gauck, Gegen Vergessen – Für Demokratie (Berlin), Dr. Anna Kaminsky, v.i.S.dP., Bundesstiftung zur Aufarbeitung der SED-Diktatur (Berlin), Hans Altendorf, BStU (Berlin), Dr. Andreas H. Apelt, Deutsche Gesellschaft (Berlin), Prof. Dr. Jörg Baberowski, Humboldt-Universität zu Berlin (Berlin), Prof. Dr. Arnulf Baring, Historiker, Publizist (Berlin), Michael Beleites, Landesbeauftragter für die Stasiunterlagen (Dresden), Parlamentarischer Staatssekretär Dr. Christoph Bergner, Bundesministerium des Innern (Berlin), Prof. Dr. Dieter Bingen, Deutsches. Polen-Institut (Darmstadt), Wolfgang Börnsen (Bönstrup) MdB, Schleswig-Holstein, Staatssekretär a.D. Klaus Bölling, Publizist (Berlin), Dr. Martin Böttger, BStU (Berlin), Heidi Bohley, Verein Zeit-Geschichte(n) (Halle/Saale), Hansgeorg Bräutigam, Richter i. R. (Berlin), Dr. Matthias Buchholz, Bundesstiftung Aufarbeitung (Berlin), Dr. Karl Corino, Journalist, Literaturkritiker (Tübingen), Michael Cramer, Mitglied des Europaparlaments (Berlin), Eberhard Diepgen, Regierender Bürgermeister a.D., Gegen Vergessen – Für Demokratie (Berlin), Dr. Lothar Dittmer, Körber-Stiftung (Hamburg), Dr. Klaus von Dohnany, Bundesminister und Erster Bürgermeister a.D. (Hamburg), Prof. Dr. Jost Dülffer, Universität zu Köln (Köln), Prof. Dr. Rainer Eckert, Zeitgeschichtliches Forum (Leipzig), Oberst Dr. Hans Ehlert, Militärgeschichtliches Forschungsamt (Potsdam), Ruth Ellerbrock, Landeszentrale für politische Bildung Berlin (Berlin), Jürgen Engert, Journalist (Berlin), Rainer Eppelmann, Bundesstiftung Aufarbeitung (Berlin), Prof. Wieland Förster, Künstler (Oranienburg), Annemarie Franke, Stiftung Kreisau (Breslau), Dr. h.c. Karl Wilhelm Fricke, Publizist (Köln), Ralf Fücks, Heinrich-Böll-Stiftung (Berlin), Christian Führer, Pfarrer i. R. (Leipzig), Prof. Dr. Hansjörg Geiger, Staatssekretär a.D. (Berlin), Prof. Ines Geipel, Schriftstellerin (Berlin), Ute Gramm, Bürgerkomitee Sachsen-Anhalt e.V. (Magdeburg), Prof. Hans Hendrik Grimmling, Maler (Berlin), Dr. Robert Grünbaum, Bundesstiftung Aufarbeitung (Berlin), Prof. Monika Grütters, MdB, Stiftung Brandenburger Tor (Berlin), Martin Gutzeit, Landesbeauftragter für die Stasi-Unterlagen (Berlin), Dr. Helge Heidemeyer, BStU (Berlin), Oberst Dr. Winfried Heinemann, Militärgeschichtliches Forschungsamt (Potsdam), Prof. Dr. Hans-Olaf Henkel, Bank of America (Berlin), Prof. Dr. Günter Heydemann, Universität Leipzig (Leipzig), Helga Hirsch, Publizistin (Berlin), Jan Hoesch, Roger Loewig Gesellschaft e.V. (Berlin), Irmtraut und Siegfried Hollitzer, Bürgerkomitee Leipzig e.V. (Leipzig), Prof. Dr. Hans Walter Hütter, Stiftung Haus der Geschichte der Bundesrepublik Deutschland (Bonn), Dr. Jens Hüttmann, Bundesstiftung Aufarbeitung (Berlin), Maybrit Illner, Journalistin (Berlin), Prof. Dr. Hartmut Jäckel, Historiker (Berlin), Martin Jankowski, Schriftsteller (Berlin), Margot Jann, Frauenkreis der ehemaligen Hoheneckerinnen (Teltow), Dr. Karsten Jedlitschka, BStU (Berlin), Günter Jeschonnek, Regisseur und Autor (Berlin), Prof. Dr. Ralf Jessen, Historiker (Köln), Dr. Carlo Jordan, Forschungs- und Gedenkstätte Normannenstraße (Berlin), Matthias Jung, Wahlforscher (Mannheim), Prof. Dr. Friedrich P. Kahlenberg, Archivar (Boppard), Siegfried T. Kasparick, Amt. Bischof in der Evangelischen Kirche in Mitteldeutschland (Wittenberg), Bettina Kielhorn, Beratungsstelle „Gegenwind“ (Berlin), Dr. Axel Klausmeier, Stiftung Berliner Mauer (Berlin), Prof. Dr. Christoph Kleßmann, Historiker (Potsdam), Freya Klier, Schriftstellerin und Dokumentarfilmerin (Berlin), Uwe Kolbe, Schriftsteller (Berlin), Klaus Kordon, Schriftsteller (Berlin), Hartmut Koschyk, MdB, Parlamentarische Geschäftsführer der CSU-Landesgruppe im Deutschen Bundestag (Goldkronach), Dr. Ilko-Sascha Kowalczuk, BStU (Berlin), Dr. Günter Kröber, Rechtsanwalt (Leipzig), Thomas Krüger, Bundeszentrale für politische Bildung (Bonn), Angelika Krüger-Leißner, MdB, Filmpolitische Sprecherin der SPD-Bundestagsfraktion (Berlin), Dr. Hanna-Renate Laurien, Senatorin a.D. (Berlin), Dr. Peter Lautzas, Verband der Geschichtslehrer Deutschlands (Mainz), Robert Lebegern, Deutsch-Deutsches Museum Mödlareuth (Mödlareuth), Doris Liebermann, Publizistin (Berlin), Dr. h.c. Erich Loest, Schriftsteller (Leipzig), Bernd Lüdkemeier, Landeszentrale für politische Bildung Sachsen-Anhalt (Magdeburg), Dr. Ulrich Mählert, Bundesstiftung Aufarbeitung (Berlin), Prof. Dr. Peter Maser, Historiker (Bad Kösen), Markus Meckel, MdB, Bundesstiftung Aufarbeitung (Berlin), Prof. Dr. Dr. h.c. mult. Horst Möller, Institut für Zeitgeschichte (München), Helmut Morsbach, DEFA-Stiftung (Berlin), Jörn Mothes, Ministerium für Bildung, Wissenschaft und Kultur Mecklenburg-Vorpommern (Schwerin), Dr. Daniela Münkel, BStU (Berlin), Dr. Ehrhart Neubert, Historiker (Erfurt), Hildigund Neubert, Landesbeauftragte für die Stasi-Unterlagen (Erfurt), Uwe Neumärker, Stiftung Denkmal für die ermordeten Juden Europas (Berlin), Prof. Dr. Paul Nolte, FU Berlin (Berlin), Günter Nooke, Menschenrechtsbeauftragter der Bundesregierung (Berlin), Dr. Marc-Dietrich Ohse, Deutschland Archiv (Hannover), Hans-Joachim Otto, MdB, Vorsitzender des Ausschusses für Kultur und Medien des Deutschen Bundestages (Frankfurt am Main), Marita Pagels-Heineking, Landesbeauftragte für die Stasi-Unterlagen (Schwerin), Martin-Michael Passauer, Generalsuperintendent a.D. (Berlin), Prof. Dr. Alexander von Plato, Historiker (Stade), Gerd Poppe, Bundesstiftung Aufarbeitung (Berlin), Ulrike Poppe, Evangelische Akademie zu Berlin (Berlin), Lutz Rathenow, Schriftsteller (Berlin), Steffen Reiche, MdB, Mitglied des Bundestagsausschuss für Kultur und Medien (Potsdam), Prof. Dr. Dr. h.c. Gerhard A. Ritter, Historiker (Berlin), Dr. Volker Rodekamp, Stadtgeschichtliches Museum (Leipzig), Prof. Lea Rosh, Kommunikation und Medien GmbH (Berlin), Dr. Sabine Roß, Bundesstiftung Aufarbeitung (Berlin), Robert Rückel, DDR-Museum (Berlin), Prof. Dr. Reinhard Rürup, Historiker (Berlin), Dr. habil. Jürgen Runge, Halle (Saale), Günter Saathoff, Stiftung „Erinnerung, Verantwortung und Zukunft“ (Berlin), Birgit Salamon, BStU (Berlin), Dr. Manfred Sapper, Zeitschrift Osteuropa (Berlin), Christoph Schaefgen, Generalstaatsanwalt a.D (Berlin), Wolfgang Schenk, Hauptschullehrer i.R. (Berlin), Dr. Dieter Schiffmann, Landeszentrale für politische Bildung Rheinland-Pfalz (Mainz), Eva Schlichenmaier-Schenk, Studienrätin (Berlin), Franz-Josef Schlichting, Landeszentrale für politische Bildung Thüringen (Erfurt), Cornelia Schmalz-Jacobsen, Gegen Vergessen – Für Demokratie (Berlin), Jochen Schmidt, Landeszentrale für politische Bildung Mecklenburg-Vorpommern (Schwerin), Dr. Jürgen Schmude, Bundesminister a.D (Moers), Peter Schneider, Schriftsteller (Berlin), Andreas Schönfelder, Umweltbibliothek (Großhennersdorf), Prof. Dr. Richard Schröder, Humboldt Universität zu Berlin (Berlin), Werner Schulz, Mitglied des Europaparlaments (Berlin), Uwe Schwabe, Archiv Bürgerbewegung Leipzig e.V (Leipzig), Ulrich Schwarz, Journalist (Berlin), Dr. Hannes Schwenger, Autor (Berlin), Dr. h.c. Rudolf Seiters, Präsident des Deutschen Roten Kreuzes, Bundesminister a.D. (Berlin), Tom Sello, Robert Havemann-Gesellschaft (Berlin), Ilse Spittmann-Rühle, Journalistin (Köln), Friede Springer, Verlegerin (Berlin), Prof. Dr. Peter Steinbach, Universität Mannheim (Mannheim), Prof. Dr. Eckart D. Stratenschulte, Europäische Akademie Berlin (Berlin), Dr. Walter Süß, BStU (Berlin), Prof. Dr. Rita Süssmuth, Bundestagspräsidentin a.D. (Berlin), Wolfgang Templin, Publizist (Berlin), Joachim Trenkner, Journalist (Berlin), Prof. Dr. Stefan Troebst, Geisteswissenschaftliches Zentrum für Geschichte und Kultur Ostmitteleuropas (Leipzig), Prof. Dr. Johannes Tuchel, Gedenkstätte Deutscher Widerstand (Berlin), Prof. Dr. Hans-Joachim Veen, Stiftung Ettersberg (Weimar), Friedrich Veitl, Verleger (Berlin), Siegfried Vergin, Politiker (Mannheim), Prof. Dr. Bernhard Vogel, Konrad-Adenauer-Stiftung (St. Augustin), Dr. Hans-Jochen Vogel, Gegen Vergessen – Für Demokratie (München), Jürgen Wahl, Publizist, ehem. Vorsitzender des AK Ostfragen des Zentralkomitees der deutschen Katholiken (Bonn), Christoph Waitz, MdB, Deutscher Bundestag (Berlin), Rainer Wagner, Union der Opferverbände kommunistischer Gewaltherrschaft (Berlin), Joachim Walther, Schriftsteller (Berlin), Matthias Waschitschka, Verein Zeit-Geschichte(n) (Halle), Prof. Dr. Dr. h.c. Hermann Weber, Universität Mannheim (Mannheim), Konrad Weiß, Publizist (Berlin), Reinhard Weißhuhn, Robert-Havemann-Gesellschaft (Berlin), Dr. Gerhard Wettig, Historiker (Kommen), Wolfgang Wieland, MdB, Sprecher für Innere Sicherheit der grünen Fraktion (Berlin), Prof. Dr. Manfred Wilke, Historiker (Berlin), Prof. Dr. Heinrich August Winkler, Humboldt-Universität zu Berlin (Berlin), Hans-Eberhard Zahn, Bund Freiheit der Wissenschaft (Berlin)